1./

Az egyesület neve: László Gyula Történelmi és Kulturális Egyesület
Az Egyesület rövidített elnevezése: László Gyula Egyesület

2./

Az Egyesület székhelye: 1028 Budapest, Rákos utca 6

3./

Az Egyesület céljai

3.1.

Az Egyesület célja a magyar történelem, kultúra, mitológia megismerése és megismertetése, a magyar hagyományok és az anyanyelv ápolása, az ezzel kapcsolatos ismeretek terjesztése,

3.2.

Az Egyesület célja továbbá, hogy szellemiségével, működésével a hagyományok megőrzéséhez, a helyi közösségek megmaradásához, a helyi kulturális hagyományok ápolásához hozzájáruljon, a nemzeti öntudatot erősítse,

3.3.

Az Egyesület célja előadások, összejövetelek, kulturális, oktatási rendezvények szervezése útján, és más ismeretterjesztő módszerek igénybevételével az előzőekben megjelölt egyesületi célok elfogadtatása, megismertetése a lehető legszélesebb körben.

3.4.

Az Egyesület egyik kiemelt célja, hogy az előzőekben megjelölt értékeket, hagyományokat, ismereteket stb. a fiatalok minél szélesebb körével ismertesse meg, és adja át.

3.5.

Az Egyesület célja olyan kiadványok kiadása vagy kiadásának támogatása, műsorok, programok szervezése, megrendezése közvetlenül vagy az egyesület általi támogatás útján, illetőleg olyan kutatások folytatása vagy kutatások támogatása, amelyek az egyesület szellemiségével, céljaival összhangban vannak.

4./

Az egyesületi tagsággal kapcsolatos rendelkezések:

Az Egyesület tagjai lehetnek magánszemélyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és az alapítók szándéka szerint - akik, az Egyesület céljait magukénak vallják és az Alapszabály rendelkezéseit elfogadják

Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, valamint - az egyesület nemzetközi jellege esetén -más nem magyar állampolgár is tagja lehet, feltéve, hogy a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

Az egyesületi tagság az egyesületbe történő felvétellel keletkezik. A felvételi kérelmet az Egyesület Etikai Bizottságához kell írásban benyújtani. A felvételről, illetőleg annak elutasításáról az Etikai Bizottság határoz. A határozatot írásba kell foglalni, és arról a jelentkezőt értesíteni kell. Amennyiben az Etikai Bizottság szükségesnek tartja, a felvételi kérelemről szóló döntés meghozatala előtt, a jelentkezőt személyesen is meghallgathatja.
A személyes meghallgatásról az Etikai Bizottság a jelentkezőt írásban, vagy más igazolható módon értesíti. A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek a meghallgatás lényegi megállapításait kell tartalmaznia.
Nem lehet személyes meghallgatást kérni, ha a jelentkező felvételét legalább három egyesületi tag, írásban javasolja.

A felvételi kérelmet el kell utasítani, ha a jelentkező hozzájáruló nyilatkozata hiányzik, ha a jelentkező az Egyesület céljait, Alapszabályát írásbeli nyilatkozattal nem fogadja el, ha az esetleges személyes meghallgatáson nem jelenik meg, és távolmaradását nem igazolja, vagy a személyes meghallgatáson olyan nyilatkozatot tesz, amelyből nyilvánvaló, tagfelvételi kérelme komolytalan (pl. az Egyesület céljait, tevékenységét nem ismeri, vagy azokkal nem ért egyet )

Az Etikai Bizottság a felvételi kérelemről legkésőbb annak kézhezvételét követő 60 napon belül határoz.

Amennyiben az Etikai Bizottság a felvételi kérelmet elutasítja, az elutasítással szemben a jelentkező 15 napon belül kifogással élhet. E lehetőségről a felvételi kérelmet elutasító határozatban a tagjelöltet tájékoztatni kell. A kifogásban a tagjelöltnek elő kell adnia, milyen okból tartja az Etikai Bizottság döntését sérelmesnek. A kifogást írásban az elnökségnek címezve kell benyújtani. Az elnökség a kifogással kapcsolatban a soron következő ülésén dönt, ha azt megalapozottnak találja, az Etikai Bizottságot új eljárás lefolytatására és a kifogásban megjelöltek alapján az eredeti határozat felülvizsgálatára hívja fel, vagy az Etikai Bizottság döntését helyben hagyja.
A tagfelvételről, a tagfelvételi kérelem elutasításáról, illetőleg az elutasítással szemben benyújtott kifogás elutasításáról a jelöltet írásban az elnökség értesíti.

A tagsági jogviszony megszűnhet:

• a tag halálával,
• kilépéssel,
• kizárással.

A kilépést a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásos nyilatkozattal jelentheti be. A kilépési szándékot indokolni nem kell. Az elnökség a tag döntését az írásbeli bejelentés kézhezvételével veszi tudomásul, és a tagot törölteti a tagnyilvántartásból.

Az elnökség a tagot kizárhatja az Egyesület tagjai közül, ha

• olyan tevékenységet folytat, amely az Egyesület céljainak elérését, az Egyesület tevékenységét jelentősen akadályozza, veszélyezteti,
• ha a tag szándékosan vagy súlyosan gondatlanul az Egyesületnek vagyoni kárt okoz,
• olyan közszereplést vállal, olyan nyilatkozatot tesz, amely az Egyesület jó hírnevét sérti, vagy céljaival ellentétes,
• olyan más szervezetnek tagja, tisztségviselője, amely az Egyesület szellemiségével, céljaival ellentétes tevékenységet folytat,
• ha a tagot szándékos bűncselekmény miatt 2 évi vagy azt meghaladó idejű szabadságvesztés büntetéssel sújtják, tekintet nélkül arra, hogy az illetékes bíróság a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti,
• ha a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget és az ezzel kapcsolatos eljárásban ilyen tartalmú döntés születik.

A kizárást az Etikai Bizottság kezdeményezi, a kizárással kapcsolatos bizonyítási eljárás lefolytatása után, amelyben össze kell gyűjteni a kizárás megalapozottságát igazoló dokumentumokat, nyilatkozatokat - lehetőség szerint beszerezve a kizárással érintett tag nyilatkozatát is.

A kizárást előkészítő eljárás eredményeképp az Etika Bizottság vizsgálati jelentést készít, amelyet a kizárásra vonatkozó javaslattal együtt a elnökség elé terjeszt. A kizárás kérdésében az elnökség határoz. Az elnökség kizárást kimondó határozatával szemben a tag a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

A tagok jogai és kötelezettségei:

A tagok az Egyesület szervezeti életében, munkájában, rendezvényein részt vehetnek, választhatnak és az Egyesület ügyintéző, képviseleti szerveibe választhatók. Az Egyesület tagjai tagsági jogaikat személyesen kötelesek gyakorolni.

Az Egyesület tagja köteles - fő szabályként pénzbeli - tagdíjat fizetni. A tagdíj mértékét, befizetésének módját, esedékességét az elnökség határozza meg. Az elnökség egyedi mérlegelés alapján, esetenként dönthet úgy is, hogy tagdíjbefizetésnek az Egyesület részére nyújtott szolgáltatást is elfogad. Ilyen esetben pontosan meg kell határozni, hogy mely tag, milyen értékű szolgáltatást nyújtott, és az teljes egészében vagy csak részben tekinthető a pénzbeli tagdíj megváltásának.
A tagok tudomással bírnak arról, hogy az Egyesület tevékenységét elsősorban a tagdíjbevételekből finanszírozza, ezért a legalább a féléves összeget elérő tagdíj befizetésének elmulasztása - írásbeli felszólítás után - az egyesületből történő kizárást vonhatja maga után, kivéve, ha a tag igazolja, hogy a tagdíj befizetésére személyi, anyagi körülményei miatt nem képes.
Az írásbeli felszólítást az elnökség küldi meg a tag részére, azzal a figyelmeztetéssel, hogyha befizetési kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz eleget, vagy ugyanezen időponton belül nem igazolja, hogy a tagdíj befizetésére nem képes, úgy az elnökség a tag kizárásáról fog dönteni.

Az elnökség a fizetési - illetőleg igazolási - határidőt követő elnökségi ülésen dönt a kizárásról.
A tag a mulasztását az elnökségi határozat meghozataláig pótolhatja. Befizetés esetén a befizetési csekk másolati példányának megküldésével, egyéb igazolás esetén az azt alátámasztó dokumentum megküldésével.
Amennyiben a tag a mulasztását nem pótolja, az elnökség a rendelkezésre álló adatok alapján dönt a tag kizárásáról. A döntésről az elnökség írásban értesíti a tagot. A tag a döntés ellen a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

5./

Az Egyesület szervezete

Az Egyesület szervei:

• közgyűlés
• elnökség
• etikai bizottság
• számvizsgáló bizottság

1.

Közgyűlés:

A közgyűlés a tagok összességéből áll. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

• az alapszabály elfogadása és módosítása,
• az évi költségvetés meghatározása,
• ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása,
• az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának elhatározása,
• az elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása,
• az etikai bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása,
• a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása.
• mindaz, amit a jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

A közgyűlést írásbeli meghívóval legalább három évente össze kell hívni. Ezen határidőt az egyesület bírósági nyilvántartásba vételétől kell számolni. A meghívónak a közgyűlés helyét és időpontját valamint a napirendjét tartalmazni kell, meg kell jelölni továbbá a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlés helyét és időpontját, valamint azt, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirend vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendelte vagy a tagok legalább fele írásban az ok és a cél megjelölésével kezdeményezte. A kezdeményezést az elnökség részére kell benyújtani. Bírósági összehívás esetén a közgyűlést a bíróság által megjelölt időpontra, tagi kezdeményezés esetén pedig a kezdeményezés kézhezvételétől számított 60 napon belüli időpontra kell összehívni. A meghívók elküldése és a közgyűlés határnapja között legalább 8 napos időköznek kell eltelnie.

Abban az esetben, ha az elnökség, az etikai bizottság vagy a számvizsgáló bizottság létszáma a jelen alapszabályban meghatározott minimum alá csökken, (vagy a határozott időtartam lejárta miatt előre láthatóan csökkenni fog), haladéktalanul (vagy a határozott idő lejárta előtt 30 nappal) rendkívüli közgyűlést kell összehívni, és dönteni a megjelölt egyesületi szervek minimális létszámának alapszabály szerinti megválasztásáról.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok fele plusz egy fő jelen van. A határozatképességet jelenléti ívvel, vagy más alkalmas módon regisztrálni kell. Amennyiben a közgyűlés annak tartama alatt válik határozatképtelenné (eltávozás) a határozatképtelenséget meg kell állapítani és a közgyűlést be kell fejezni. E tényeket a közgyűlési jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

A menet közbeni határozatképtelenné válás esetén legalább 60 perc elteltével a közgyűlést újra meg lehet nyitni és lefolytatni a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés szabályai szerint. Ezen lehetőséget az eredeti közgyűlés meghívójának tartalmaznia kell.

A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. A közgyűlés minősített 3/4-es szótöbbséggel határoz az elnökség, az etikai bizottság és a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról.

A megismételt közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak olyan kérdésekben dönthet, amely az eredeti közgyűlés napirendjében is szerepelt.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és két jelenlévő tag hitelesít. A jegyzőkönyvet oly módon is el lehet készíteni, hogy a közgyűlésről hangfelvétel készül, és azt utólag foglalják - maximum 15 napon belül - írásba. A hangfelvétellel történő rögzítésről a közgyűlésnek szavaznia kell.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét és időpontját, a napirendet, a határozatképesség - vagy határozatképtelenség - megállapítását, a közgyűlésen elhangzott észrevételek lényegét, a meghozott határozatokat, minősített többségű határozat esetén az erre vonatkozó utalással, a szavazás során az ellenszavazatok és a tartózkodók számát. Amennyiben valamely indítvány elvetésre kerül, a jegyzőkönyvben elég rögzíteni, hogy a javaslatot a közgyűlés elvetette.

A szavazás - az etikai, számvizsgáló bizottság, valamint az elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása kivételével - nyílt szavazással, kézfeltartás útján történik. A szavazatokat a jegyzőkönyvvezető számolja össze.

Az elnökség, az etikai bizottság és a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztása titkos szavazással, írásban történik. A szavazatokat a jegyzőkönyvvezető összesíti, és a szavazás eredményét a levezető elnök hirdeti ki. Levezető elnök az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az elnökség valamely tagja lehet. A közgyűlés megnyitásakor a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők személyére javaslatot tesz, és arról a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. Amennyiben a jegyzőkönyvvezetőre vonatkozó javaslatot a közgyűlés elvetette, úgy a jegyzőkönyvvezető az elnökség valamely tagja lesz, akit a levezető elnök jelöl ki. Amennyiben a hitelesítők személyére vonatkozó javaslatot a közgyűlés elvetette, a hitelesítőkre bármely tag javaslatot tehet, és a szavazást kétszer meg lehet ismételni.

Ha a kétszeri szavazás után sem sikerül a jegyzőkönyv hitelesítő személyében megállapodásra jutni, akkor az egyik jegyzőkönyv hitelesítő az etikai bizottság valamely tagja, a másik hitelesítő a számvizsgáló bizottság valamely tagja lesz, akiket a levezető elnök jelöl ki.

5.2.

Az elnökség

Az elnökség három tagból áll. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja, titkos szavazással, minősített 3/4-es szótöbbséggel, ötévi időtartamra. Az elnökség tagja csak egyesületi tag lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

Az elnökség irányítja, szervezi az egyesület tevékenységét, ellátja az egyesület céljainak megvalósításához szükséges, valamint a jogszabályokban, jelen alapszabályban megjelölt feladatokat. Az elnökség tagjai maguk közül elnököt választanak.

Az elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az elnökség akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. Az elnökség az ügyrendjét maga állapítja meg, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a szavazásra feltett kérdésben az elnökség valamely tagja érintett, az adott tárgyban nem szavazhat.

Az elnökség dönthet "tiszteletbeli elnök"-i cím adományozásáról. A tiszteletbeli elnök az elnökség ülésein véleményezési joggal jelen lehet, szavazati jogot azonban nem gyakorolhat, és az egyesület ügyleti képviseletét nem, csak a reprezentációs képviseletét láthatja el.

Az elnökségi tagság megszűnik:

• visszahívással,
• lemondással,
• a határozott idő elteltével,
• az egyesületi tagság megszűnésével,

Visszahívás esetén az elnökségi tagság a visszahívást kimondó közgyűlési határozatban megjelölt időponttal szűnik meg.
Lemondás esetén a lemondást írásban, az elnökségnek kell bejelenteni. Az elnökségi tagság a lemondás kézhezvételének időpontjában szűnik meg.
Az egyesületi tagság megszűnésével az elnökségi tagság automatikusan megszűnik.

Az elnök dönt az egyesület - jelen alapszabályban meghatározottakon kívüli - munka- és adminisztratív szervezetének kialakításáról, az egyesület munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.

5.3.

Etikai Bizottság

Az egyesület tagja választás alapján az etikai bizottság tagja lehet. Nem lehet egyidejűleg tagja az etikai bizottságnak az elnökség vagy a számvizsgáló bizottság tagja. Az etikai bizottság három tagból áll. Az etikai bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az etikai bizottság tagjai maguk közül elnököt választhatnak. Az etikai bizottsági tagság megszűnésére az elnökségi tagság megszűnésének szabályai irányadók.

Az etikai bizottság feladata a tagfelvételi eljárás lefolytatása, a tagnyilvántartás vezetése, a kizárást előkészítő eljárás lefolytatása (kivéve, ha a kizárásra a tagdíjfizetés elmulasztása miatt kerülne sor, mert az ezzel kapcsolatos előzetes eljárást az elnökség folytatja le), észrevételek, javaslatok készítése az elnökség részére, bármely tag megalapozott indítványa alapján az egyesület tagjainak az egyesület tevékenységével vagy ahhoz kapcsolódó magatartásával kapcsolatos, etikai eljárás lefolytatása és az etikai döntés meghozatala.

Az etikai eljárás eredménye lehet az eljárás megszüntetése etikai vétség hiányában, vagy az etikai vétség elkövetésének megállapítása vagy a megállapításon túl a kizárást előkészítő eljárás megindítása. Az etikai eljárás alá vont tagot - lehetőség szerint - személyesen is meg kell hallgatni, és az eljárás eredményéről értesíteni kell. Az etikai vétség megállapításáról vagy a megállapítás mellett a kizárást előkészítő eljárás lefolytatásának megindításáról az etikai bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz.

Etikai vétségnek kell tekinteni az olyan cselekményt, mulasztást, magatartást, amelyet a közfelfogás etikailag kifogásolhatónak tart, különös tekintettel a jelen alapszabályban megjelölt kizáráshoz vezető magatartásokra. A kizárást előkészítő eljárást nem eredményező, de az etikai vétséget megállapító határozat ellen a tag írásbeli kifogással az elnökséghez fordulhat, amely a határozatot vagy megváltoztatja, vagy jóváhagyja. Az elnökség a kifogásról annak benyújtását követő elnökségi ülésen határoz. A határozatról a tagot írásban az Etikai Bizottság értesíti. Az etikai vétséget megállapító döntéssel szemben a tag a tudomásra jutástól számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

Az etikai bizottság tagjai - a feladatkörükhöz kapcsolódó körben - az elnökség ülésein részt vehetnek, ott észrevételt, javaslatokat tehetnek, szavazati joggal azonban nem rendelkeznek. Az etikai bizottság tagja a saját etikai vétségével kapcsolatos eljárásban nem vehet részt, ilyen tárgyban nem szavazhat.

Az etikai bizottság tevékenységéről - a közgyűlések közötti időszakban, az elnökség részére évente - illetve a rendes közgyűlés részére az előző közgyűlés óta eltelt időszakról összefoglaló beszámolót készít, és azt a közgyűlésen ismerteti. A beszámolóról a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz.

5.4.

Számvizsgáló Bizottság

A számvizsgáló bizottság feladata az egyesület működésének jogi és számviteli ellenőrzése, a pénzügyi folyamatok vizsgálata, részvétel az egyesület - céljai megvalósításához kapcsolódó - gazdasági tevékenységében, az egyesület anyagi helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése. A számvizsgáló bizottság nyomon követi a tagdíjbefizetések alakulását, és jelzi az elnökség felé, ha valamely tag a tagdíjfizetéssel késedelembe esett, illetve ha a késedelem a fél éves tagdíj összegét eléri, jelzi az elnökségnek a kizárási eljárás megindításának szükségességét.

A számvizsgáló bizottság 3 tagból áll. A bizottsági tagság keletkezésére, megszűnésére, az elnökségre illetve az etikai bizottság tagjaira vonatkozó szabályok az irányadók. A számvizsgáló bizottság legalább kéthavonta ülésezik, ügyrendjét maga állapítja meg, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A számvizsgáló bizottság tagjai maguk közül elnököt választhatnak.

A számvizsgáló bizottság tagja az egyesület bármely iratába betekinthet, bármely tagjától felvilágosítást kérhet. Amennyiben az egyesület bármely tagja vagy szerve a betekintési jog gyakorlását, vagy a felvilágosítást alapos ok nélkül megtagadja, ez etikai vétségnek minősül.

A számvizsgáló bizottság tevékenységéről illetőleg annak eredményéről - a közgyűlések közötti időszakban - évente beszámolót készít az elnökség részére.

A számvizsgáló bizottság a rendes közgyűlés részére - az előző közgyűlés óta eltelt időszakról - összefoglaló beszámolót készít, azt a közgyűlésen ismerteti. A számvizsgáló bizottság jelentéséről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. A számvizsgáló bizottság köteles ügyelni a jogszabályok betartására és betartatására, felhívni az elnökség figyelmét minden ezzel kapcsolatos problémára.

5.5.

Ifjúsági Bizottság

Az elnökség ifjúsági bizottságot hozhat létre. Az ifjúsági bizottság létszáma 5 fő lehet. Az ifjúsági bizottságba legalább 2/3-os arányban az egyesület 18 év alatti tagjait kell delegálni. Az ifjúsági bizottság feladata az egyesület tevékenységének figyelemmel kísérése és véleményezése az életkori sajátosságok, igények figyelembe vételével.
Az ifjúsági bizottság javaslatait az elnökség elé terjeszti. Az ifjúsági bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

5.6.

Eseti Bizottságok

Az elnök vagy az elnökség olyan ügyben, amely speciális szakértelmet igényel eseti szakértőt (amely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet is lehet) bízhat meg, vagy ad hoc bizottság létrehozásáról dönthet. Az eseti szakértőnek vagy ad hoc bizottság tagjának nem kell az egyesület tagjának lenni. Az eseti szakértőt, ad hoc bizottságot addig kell foglalkoztatni, amíg az adott ügy ellátásához szükséges.

6./

Az Egyesület képviselete

Az Egyesületet az elnök, akadályoztatása esetén két másik elnökségi tag együttesen képviseli. Bankszámla felett az elnök önállóan, vagy két elnökségi tag együttesen rendelkezik. Egyéb (jognyilatkozati, ügyleti) képviseletnél az elnök önállóan, míg másik két elnökségi tag együttesen ír alá. Az aláírási jog gyakorlása akként történik, hogy az egyesület elnöke az egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott elnevezése alá nevét önállóan, míg két másik elnökségi tag nevét együttesen írja.

7./

Az Egyesület gazdálkodása

Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, valamint jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. Az Egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

8./

Az Egyesület megszűnése:

Az Egyesület megszűnik, ha

• elhatározza feloszlását,
• más társadalmi szervezettel egyesül,
• ha a bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja,
• a bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja az egyesület megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan a törvény által megkívánt legkisebb létszám alatt van.

Székhelye:
Hatósági nyilvántartásba vételi szám:
Alapítás:
Alapszabály kelte:
Adóig.szám:
Számlavezető bank:
Számlaszám:

1028 Budapest, Rákos utca 6.
10543 Fővárosi Bíróság
2003.01.28.
2003.11.03.
18111820-1-41
HVB Bank, 1023 Bp.,Bécsi út 3-5.
10918001-00000018-36450003